A múlt héten az "Ünnepek,szokások, kultúra" rendezvénysorozat 3. előadására került sor Dr. S. Nagy Katalin professzor asszony tolmácsolásában, az előadás az "Április bolondja" címet kapta.
A népszokás szerint az, akit április elsején rászednek, a bolondját járatják vele. Ez a rászedett személy az április bolondja. Szinte minden országban elterjedt szokás, az eredete pontosan nem tisztázott. Egyik magyarázat szerint kelta népszokás volt, hogy április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepet ültek. Más magyarázat szerint, IX. Károly francia király egyik rendeletéből ered, miszerint 1564-ben az új esztendőt április elsejéről, január elsejére tétette. Az akkor szokásban lévő újévi ajándékozás megmaradt, de a rendelet után április elsején csak bolondos ajándékokat adtak egymásnak az emberek.
De összefüggést találunk az áprilisra jellemző szeszélyes időjárás-változásokkal is, amitől szinte megbolondulnak az emberek.
Az április elsejei tréfáknak se szeri, se száma, ezen a napon mindenki érti a bolondos tréfálkozást, ami lehet egyszerű viccelődés vagy alaposan megtervezett és kidolgozott beugratás is.
Most pedig álljon itt néhány példa arra, hogy mi mindent vagyunk képesek kitalálni egy jó kis áprilisi tréfa kedvéért, például, szaladjunk el a boltba reszelőzsírért, szárított hóért, tarhonyamagért vagy hozzunk egyenes kampót, kanyarfúrót, ködvágó kést, szúnyoghájat.
Természetesen ezen az estén is teret kaptak a varázskonyha által elkészített, az alkalomhoz jól illeszkedő ételek. A kínálatban megtalálható volt a szezámmagos fasírtgolyó, paprikás fasírtrolád, sajttal töltött fasírt, mandulás olívabogyóval töltött fasírtrolád, sajtos pogácsa, medvehagymás pogácsa, túrós, juhtúrós és a magos pogácsa is. Édes süteményként lekvárral töltött linzer került az asztalra.
{phocagallery view=category|categoryid=16|limitstart=0|limitcount=5|pluginlink=1|imageordering=9}
